Az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége idén januárban kétnapos szakmai konferenciát tartott az európai munkavállalók mentális egészségének megőrzéséről és támogatásáról. A találkozó során uniós biztosok, miniszterek, államtitkárok, európai szociális szolgáltató partnerek és munkavédelmi szakértők vitatták meg, hogyan lehet támogatni a munkavállalók mentális egészségét különböző szintű preventív intézkedésekkel.
Az egymást követő közelmúltbeli krízisek hatására egy új egészségügyi válság körvonalazódása látszik: a mentális egészségé. A résztvevők megerősítették, hogy kiemelt fontosságú az európai munkavállalók egészségének megőrzése érdekében a pszichoszociális kockázatok kialakulásának megelőzése és a jogi szabályozás megerősítése. A rendezvényt Petra De Sutter belga miniszterelnök-helyettes, Margaritis Schinas az Európai Bizottság alelnöke, valamint Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszerbiztonsági európai biztos nyitotta meg.
A konferencia első napján kiemelt téma volt az elsődleges prevenció szükségessége, különös tekintettel a munkahelyi pszichoszociális kockázatokra. Az előadók hangsúlyozták az intézkedések fontosságát annak érdekében, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve olyan tényezőknek, amelyek mentális egészségüket veszélyeztethetik.
Hélène Sultan-Taïeb, a Montréal-i Québeci Egyetem professzora bemutatta annak a vizsgálatnak az eredményét, melynek során meghatározták az öt munkahelyi pszichoszociális kockázatnak (munkahelyi stressz, az erőfeszítés és a jutalom egyenlőségének hiánya, munkahely bizonytalansága, hosszú munkaidő/túlóra, munkahelyi zaklatás) való kitettség arányát a depresszió és szív-érrendszeri betegségek esetében. Az eredmények alapján a depresszió esetén 17-35%, míg szív-érrendszeri betegségek esetén 5-11% volt a kitettség aránya. A tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyi kockázatokból eredő csökkent munkaképesség, illetve betegség anyagi terheit mind a munkavállaló, mind a munkaadó, mind a társadalombiztosítási rendszer visel, így kielemelt jelentősége van a munkahelyi prevenciónak.
A konferencia további részeiben különféle területeken vizsgálták a mentális egészség kérdéseit. Az EU-OSHA Európai Ügynökség bemutatta a digitális korban jelentkező pszichoszociális kockázatokat, kitérve a távmunka következményeire és az egészséges munkahelyek kialakításának fontosságára. Új digitalizációs kampányának részeként bemutatta a pszichoszociális kockázatok megelőzésének alapvető tényezőit a digitális világban: az emberközpontú megközelítést, az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a munkavállalókkal való személyes kapcsolattartást, valamint az átláthatóságot a digitális világban.
Az Eurofound felmérései is alátámasztották, hogy a jó munkakörülmények védik a munkavállalók mentális egészségét. A munkahelyi kockázatokat értékelve külön kiemelték a bizonytalan foglalkoztatás és a rossz munkakörülmények negatív hatásait, különösen válság idején és fokozottan a kiszolgáltatottabb munkavállalók esetében.
A szociális partnerek szerepéről szóló ülésen az ETUC, BusinessEurope, SGI Europe és a SMEunited képviselői arról beszéltek, hogy miként lehetne erősíteni az európai szabályozási keretet a pszichoszociális kockázatok terén. A szociális partnerek támogatják a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról szóló irányelv megvitatását. (Jelenleg egy korábbi keretirányelv a mérvadó keretirányelv a témában: 89/391/EGK)
A konferencia záró részében politikai vitát folytattak annak szükségességéről, hogy az Európai Unió kidolgozzon egy speciális jogszabályt a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére. Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy egy ilyen európai jogszabály segíthetne a mentális egészség kezelésének és javításának terén.
Pierre-Yves Dermagne belga miniszterelnök-helyettes és gazdasági, munkaügyi miniszter záróbeszédében egyetértett a szükségességgel, hogy különleges európai jogszabályt hozzanak létre a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzése érdekében. A konferencia rávilágított a jelenlegi kihívásokra és annak fontosságára, hogy az Európai Unió erősítse meg jogi keretét ezen a területen.
Azokban az országokban, amelyek már elfogadtak speciális jogszabályokat, azt találták, hogy a munkahelyi stressz leküzdésére irányuló szervezeti intézkedések száma több, és nagyobb hatást gyakorolnak a munkavállalók mentális egészségének védelmére.
Azoknak, akik szeretnének a témával saját cégen belül komolyan foglalkozni:
Javasoljuk megtekinteni: Mentális Elsősegély a Munkahelyen 2024-es ajánlatunkat>>