top of page
Mentalhealt6.png

MENTÁLIS ELSŐSEGÉLY A MUNKAHELYEN!
MMM  PROGRAM

WELLBEING & MENTAL HEALTH

Miért kell foglalkozni a munkavállalók mentális egészségével?

20 millió

depressziós beteg Európában

WHO 2008

Kiégés

Egészségügyi rendellenesség

WHO 2019

50 %

munkávállalóknak kiégettnek

érzi magát  / HR portál 2021

WHO Ajánlás a mentális egészség kezelésére a munkahelyeken! (2022)

(Letöltéshez kattins a képre)

A WHO iránymutatása bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tesz a munkahelyi mentális egészség megőrzésére, fejlesztésére.

Az ajánlások kiterjednek:

  •  a szervezeti beavatkozásokra 

  • a vezetőképzésre és a dolgozók képzésére

  • az egyéni beavatkozásokra 

  • a munkába való visszatérésre és a munkavállalásra

  • a munkahelyi mentális egészségre vonatkozó iránymutatásokra

 

Az iránymutatás célja a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatos beavatkozások hatékonyságának a javítása.

Mit jelent a mentális elsősegély! 

A mentális elsősegély egy olyan gyakorlatban alkalmazható segítő módszer, amely által könnyebben felismerhetjük azt, ha valaki a környezetünkben krízisben van. A módszer segítségével azonnal  tudunk segíteni és ezzel akár életet is menthetünk.

• A krízisben lévő fokozottan nyitott a segítségre, sőt várja azt.

• Motivált, hogy beszélhessen a problémájáról.

• Erősen befolyásolható.

• A legfontosabb neki, hogy minél előbb megnyugodjon és csökkenjen a feszültsége.


Milyen jelek utalnak arra, hogy valaki krízisben van?

Ha úgy érzi, nem tud megbirkózni az életében bekövetkezett valamilyen negatív esemény miatt kialakult válsághelyzettel:

 

1.Ez tölti ki minden gondolatát, állandóan a helyzet lehetséges megoldásán gondolkodik.

2. Félelmek, szorongás gyötrik.

3. Érzelmeit nem tudja kontrollálni, indulatos a környezetével.

4.Napi tevékenységeit is nehezen tudja elvégezni.

5. Aszerint ítél meg másokat, hogy kap-e segítséget tőlük.

6. Reménytelennek, kilátástalannak érzi a jövőt.

Forrás: http://mentaliselsosegelynyujtas.antsz.hu/


A krízis nem betegség, de betegséggé válhat! 

Általában 4–6 hét alatt lezajlik, utána alkalmazkodunk a helyzethez. Segítség nélkül az alábbi pszichés betegségek alakulhatnak ki:

 

• Alkalmazkodási zavar

• Szorongásos zavar

• PTSD (Poszt Traumás Stressz Szindróma)

• Depresszió

• Függőségek (alkohol, gyógyszer, drog)

• Pszichoszomatikus zavarok

• Öngyilkossági kísérlet, vagy befejezett öngyilkosság

Forrás: http://mentaliselsosegelynyujtas.antsz.hu/

Munkahelyi Mentál Mentor Program!
Javítsd a munkaválók mentális egészségét - MMM Programunk segítségével!

ÖNSEGÍTŐ MUNKAHELYI MENTÁL PROGRAM

(1-3 hónap)

 

Könnyen elérhető, önállóan alkalmazható ötleteket, javaslatokat, módszereket információkat biztosítunk a teljes munkavállalói állomány részére:


 

ÉRZELMI - GONDOLATI - CSELEKVÉSES


szinten a jelenlegi helyzettel való eredményes és hatékony megküzdéshez.

Szorongás_logo.png
Egészség.png
Düh.png

MUNKAHELYI MENTÁL MENTOR KÉPZÉS

(50 órás)

 

Olyan belső segítőket képzünk:
-Akik megfelelő felkészítést kapnak arra, hogy a mentális tünetek megjelenésekor az érintett kollégák rendelkezésére állnak.

 

 

 

 

 


 

-Képesek empatikus, értő figyelemmel megnyugtatást és támogatást biztosítani.
-Önsegítő és egyéb megküzdési stratégiákkal, szükség esetén pedig külsős szakember bevonásával segítenek.

Consulting.png

Az Európai Egészség Hétre 2023. 05.22-28.
Díjmentes tájékoztató anyagokkal segítünk!

Tartalma: (2 db plakát, 6 db poszt, 3 hanganyag)

Plan de travail 1 copie 12.png

 

NEGATÍV STRESSZHATÁSOK MÉRÉSE 

Pszichoszociális kockázatfelmérés

 

Törvényi kötelezettség, melyet minimum 3 évente kell elvégezni:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát.  A munkáltatóknak fel kell mérniük, hogy milyen kockázatot jelent a munkahelyi szervezetükben a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani. 

 

A 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a rendelkezést. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább háromévente köteles elvégezni.

 

-Saját fejlesztésű online rendszerünk segítségével fel tudjuk mérni ezeket a negatív  stresszhatásokat és egyéni, csoportos és szervezeti szinten riportolni is tudjuk az adatokat.

bottom of page