
MENTÁLIS ELSŐSEGÉLY A MUNKAHELYEN!
MMM PROGRAM
WELLBEING & MENTAL HEALTH
Miért kell foglalkozni a munkavállalók mentális egészségével?
20 millió
depressziós beteg Európában
WHO 2008
Kiégés
Egészségügyi rendellenesség
WHO 2019
50 %
munkávállalóknak kiégettnek
érzi magát / HR portál 2021
WHO Ajánlás a mentális egészség kezelésére a munkahelyeken! (2022)
(Letöltéshez kattins a képre)
A WHO iránymutatása bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tesz a munkahelyi mentális egészség megőrzésére, fejlesztésére.
Az ajánlások kiterjednek:
-
a szervezeti beavatkozásokra
-
a vezetőképzésre és a dolgozók képzésére
-
az egyéni beavatkozásokra
-
a munkába való visszatérésre és a munkavállalásra
-
a munkahelyi mentális egészségre vonatkozó iránymutatásokra
Az iránymutatás célja a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatos beavatkozások hatékonyságának a javítása.
Mit jelent a mentális elsősegély!
A mentális elsősegély egy olyan gyakorlatban alkalmazható segítő módszer, amely által könnyebben felismerhetjük azt, ha valaki a környezetünkben krízisben van. A módszer segítségével azonnal tudunk segíteni és ezzel akár életet is menthetünk.
• A krízisben lévő fokozottan nyitott a segítségre, sőt várja azt.
• Motivált, hogy beszélhessen a problémájáról.
• Erősen befolyásolható.
• A legfontosabb neki, hogy minél előbb megnyugodjon és csökkenjen a feszültsége.

Milyen jelek utalnak arra, hogy valaki krízisben van?
Ha úgy érzi, nem tud megbirkózni az életében bekövetkezett valamilyen negatív esemény miatt kialakult válsághelyzettel:
1.Ez tölti ki minden gondolatát, állandóan a helyzet lehetséges megoldásán gondolkodik.
2. Félelmek, szorongás gyötrik.
3. Érzelmeit nem tudja kontrollálni, indulatos a környezetével.
4.Napi tevékenységeit is nehezen tudja elvégezni.
5. Aszerint ítél meg másokat, hogy kap-e segítséget tőlük.
6. Reménytelennek, kilátástalannak érzi a jövőt.

A krízis nem betegség, de betegséggé válhat!

Általában 4–6 hét alatt lezajlik, utána alkalmazkodunk a helyzethez. Segítség nélkül az alábbi pszichés betegségek alakulhatnak ki:
• Alkalmazkodási zavar
• Szorongásos zavar
• PTSD (Poszt Traumás Stressz Szindróma)
• Depresszió
• Függőségek (alkohol, gyógyszer, drog)
• Pszichoszomatikus zavarok
• Öngyilkossági kísérlet, vagy befejezett öngyilkosság
Munkahelyi Mentál Mentor Program!
Javítsd a munkaválók mentális egészségét - MMM Programunk segítségével!
ÖNSEGÍTŐ MUNKAHELYI MENTÁL PROGRAM
(1-3 hónap)
Könnyen elérhető, önállóan alkalmazható ötleteket, javaslatokat, módszereket információkat biztosítunk a teljes munkavállalói állomány részére:
ÉRZELMI - GONDOLATI - CSELEKVÉSES
szinten a jelenlegi helyzettel való eredményes és hatékony megküzdéshez.



MUNKAHELYI MENTÁL MENTOR KÉPZÉS
(50 órás)
Olyan belső segítőket képzünk:
-Akik megfelelő felkészítést kapnak arra, hogy a mentális tünetek megjelenésekor az érintett kollégák rendelkezésére állnak.
-Képesek empatikus, értő figyelemmel megnyugtatást és támogatást biztosítani.
-Önsegítő és egyéb megküzdési stratégiákkal, szükség esetén pedig külsős szakember bevonásával segítenek.

Az Európai Egészség Hétre 2023. 05.22-28.
Díjmentes tájékoztató anyagokkal segítünk!
Tartalma: (2 db plakát, 6 db poszt, 3 hanganyag)

NEGATÍV STRESSZHATÁSOK MÉRÉSE
Pszichoszociális kockázatfelmérés
Törvényi kötelezettség, melyet minimum 3 évente kell elvégezni:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát. A munkáltatóknak fel kell mérniük, hogy milyen kockázatot jelent a munkahelyi szervezetükben a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.
A 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a rendelkezést. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább háromévente köteles elvégezni.
-Saját fejlesztésű online rendszerünk segítségével fel tudjuk mérni ezeket a negatív stresszhatásokat és egyéni, csoportos és szervezeti szinten riportolni is tudjuk az adatokat.